Ingrid Photography

Portré fotózás Cser Anikóval.

2011-07-28T09:21:00.000-07:00

Portré fotózás Rujder Tündével és lányával, Bodor Tündével.

2011-07-27T06:14:00.000-07:00

Segíts és lájkolj.

2011-07-19T01:31:00.000-07:00

Most a segítségeteket szeretném kérni. Indultam egy fotópályázaton, ahol a facebook-os lájkok által nyerhetek. Ezért légyszi szavazzatok a fotómra. :) A LINK szóra kattintva előbb az oldalt kell lájkolni majd bal oldalt a pályázat opcióra kattintva kijön a pályázati felhívás. Kattints a képre és utána látod a pályázó fotókat. Ott Ingrid Regős képét kell tetszikelni. Köszönöm szépen mindenkinek. :)

Első videóm.

2011-06-28T01:20:00.000-07:00

Köszönet a segítségért unokatestvéremnek, Jäger Bálintnak. :)

Zöld, zöld, zöld

2011-06-13T01:35:00.000-07:00

Egy kis tisztelgés és csodálat szavak nélkül. ^^

by PROG

by Klodi

by aleksandra88

Rajzok.

2011-06-12T09:20:00.000-07:00

Azt hiszem minden embernek van egy hobbija. Van aki a horgászásban leli örömét, van aki versekkel fejezi ki érzését, vannak akik hozzám hasonlóan a fotózás örömét élik meg és vannak olyan emberek is akiknek a rajzolás a hobbijuk.

A deviantart nem csak szimplán egy fotómegosztó oldal, annál sokkal többet takar ez a webcím. A fotók mellet számos animációt és rajzot is találunk. Nagyon sokan pedig az oldalon található fotókat dolgozzák át a maguk módján. Nem egyszer rátaláltam egy csodaszép fotó rajzolt változatára. Nekem ezek általában nagyon tetszenek. Szerintem egyfajta módon a kép iránti rajongásukat is kifejezik ezek a kezdő, haladó vagy épp profi rajzosok. Másfelől ez semmiképp nem minősül kép lopásnak és általában a fotóst is feltüntetik.
Amikor megjelent az első értesítésem arról, hogy az én képemet is valaki átdolgozta elképesztően örültem. Majd ezt követte a második és a harmadik és így tovább. Nagyon boldog vagyok, hogy másoknak tetszenek a képeim és ezek az emberek még inkább azzá tesznek hiszen az én fotóm az ami inspirálja őket.

Én így szeretnék köszöntet mondani Nekik. :)

Portréfotózás Boros Évivel.

2011-06-07T01:40:00.000-07:00

Évi nemrég keresett fel, hogy szeretné ha készítenék Róla portrékat. Nagyon örültem a kérésének és június 3-ára megbeszéltünk egy fotózást. Az idő kellemes volt és nekünk kedvezett, a 101. kép elkészülése után azonban elkezdett szakadni az eső. Szerencsére ekkor már a fotózást befejeztük, így kellő mennyiségű kép elkészült a nyári zápor előtt. Évi nagyon ügyes modell volt, amit a fotók is bizonyítanak. Íme az elkészült képek:

Egy kupacba.

2011-06-04T13:06:00.000-07:00

Egy év után Vivi kérésére ismét összehoztunk egy közös fotózást. A hangulat változatlan volt és szerencsére az idő is kedvezett nekünk, így újabb fotók születtek. A két alkalommal készült fotókat most itt egy kupacba szeretném megmutatni. :)

Retusálás.

2011-06-02T08:14:00.000-07:00

Retusálás. Ez az első lépés amit legelőször a fotókon elvégzek, minden kép alapja. Azonban a retusálás aranyszabálya, hogy ne essünk túlzásokba. Nem szeretem a túl erős retust, amikor a bőr textúrájából nem látszik semmi, hanem már egy sima pacára emlékeztet a modell bőre. Egy 40 éves nőből senki ne akarjon 20 éves lányt faragni. Ugyanakkor elengedhetetlen az esztétikus fotóért az apróbb bőrhibák, pattanások, hegesedések eltávolítása. Bizonyos mértékig kell a retus. Például a mosolygós képeknél figyelni kell abban az esetben ha már a mosoly 3 ráncot von maga után 2 apróbb eltávolítható de a természetességét a maradó egy megtartja. Így nem távolítjuk el az összes ráncot amely nélkül valótlan lenne a mosoly. Így élethű, ugyanakkor esztétikus marad a kép.

A netről leszedtem egy fotót Pixie Lottról. A kép nem túl előnyös, mert az énekesnő alapozóval elfedett pattanásai nagyon is jól láthatók. A bőre nagyon fénylik és a fogak nyaki részén is erős elszíneződés látható valamint egy kisebb bajusz is húzódik a szája fölött. Ezen a képen szeretném bemutatni a retusálás bizonyos lépéseit.

1. lépés
Pattanások eltávolítása Patch tool-lal.
Kijelölöd a pattanást a lehető legkisebb körben majd egy sima bőrfelületre húzod. Így a pattanás helyére ugyanaz a bőrfelület kerül amerre az egeredet húztad. Ügyelj arra, hogy a tiszta terület a problémás részhez közel legyen, így a bőrszín kevésbé fog elütni. Figyelni kell még, hogy a felső menüsornál a Source legyen állítva, mert így érhető el ez a "felületcsere".

2. lépés
Fényes bőrfelület eltávolítása Healing brush tool-lal
A fénytelen felületről vesszük a mintát az Alt gomb lenyomásával majd a fényes bőrre másoljuk azt. Az ecsetnél előnyösebb a nagyobb méretet választani és az erősséget alacsonyra állítani. A jobb munka érdekében többször vegyünk új mintát és itt is a lehető legközelebbi megfelelő bőrről. Ez az ecset használatánál figyelni kell, hogy a bőr ne legyen foltos. (Általában az apróbb foltok a további utómunkák során szinte észrevétlenné válnak)

3. lépés
Szemöldök igazítás Clone stamp tool-lal
Itt is az Alt gomb lenyomásával veszünk mintát. Az ecsetet lágyra állítjuk és szépen óvatosan a szemöldök ívét megigazítjuk és az apróbb szálakat eltüntetjük. Ez után érdemes egy kicsit finomítani Healing brush tool-lal.

4. lépés
Fogfehérítés
Egy új üres réteget hozunk létre. Majd fehér ecsettel (100% erősség) befestjük a fogát. Soft light-ra állítjuk a réteget és az átlátszóságot is lejjebb vesszük.

5. lépés.
További utómunkák

Változás.

2011-06-02T06:13:00.000-07:00

Mikor 2008 végén elkezdtem blogolni, akkoriban még magánéleti és fotós blogként indult ez az oldal. Ma már csak a fotózással kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztom Veletek. Az elkövetkező bejegyzésekben igyekszem majd adni pár tippet, ötletet az utómunkával kapcsolatosan. Igyekszem minél több fotót feltölteni és minél több fotózásomról élmény beszámolót tartani. Nem is ragoznám ezt tovább. Így Ingrid blog helyett Ingrid Photography néven fut továbbá a blogom. :)

sony reklám.

2010-08-27T15:38:00.000-07:00

Egyik régi kedvenc reklámom. Rendkívül ötletes, lélegzetelállító képi megjelenés egy eszméletlenül szép és nyugtató zenével. :)

Vivi fotózás.

2010-06-30T03:10:00.001-07:00

2010. 06. 28. azaz Vivien fotózásának a napja. :)

Már régóta kinéztem magamnak a csinos, szőke , kék szemű lánykát, de eddig nem voltam vele közeli kapcsolatba. Teszem hozzá egy suliba jártunk, illetve kicsi korunkba nagyon sokat játszottunk együtt, mivel a nagyszüleink egymás hátsó szomszédai. Ez a kapcsolat azonban ahogy nagyobbak lettünk eltűnt és jó sok évig nem is találkoztunk egymással. Suliba is elmentünk egymás mellett, mert mindketten abban a hitben voltunk, hogy nem emlékszünk egymásra. Persze hatalmasat tévedtünk. :D Vivi egyik nap facebookon írt nekem egy üzenetet, amiből egyből lejött, hogy ő is emlékszik rám. Így elkezdtünk újra beszélgetni. Én pedig felkértem, hogy legyen a modellem, amire azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy nagyon örült. Így sok-sok üzenetváltás után megbeszéltük, hogy hol fotózunk, mit viszünk, illetve mikor és hol találkozunk.
Fél 9kor én már a megbeszélt helyen voltam és vártam újdonsült modellemre. Vivi mondta, hogy jellemző rá a késés úgyhogy nem ért meglepetésként, hogy nem volt ott. Közbe feltaláltam magam és beszélgettem apuval, aki két házzal arrébb daruzott. 10 perc múlva azonban ő is elment, modellkém pedig sehol, így hát felhívtam.

A telefonbeszélgetés:
én: szia. na merre jársz?
Vivi: elaludtam?
én: hát ha most keltél fel akkor igen. :D

Persze egy cseppet sem voltam rá mérges, inkább csak jót nevettem és addig beugrottam a fél percre lévő mamámékhoz. Vivi pedig kerek egy óra múlva megérkezett. :D Nagyon édes volt, ahogy egyből odajött hozzám és megölelt és vagy 5x bocsánatot kért. Természetesen ha ez más körülmények között történt volna, ahol mondjuk halálra untam volna magam és ahol nem lenne ismerős, akkor nagyon ideges lennék, de így nekem se okozott gondot. :)
Így egy óra csúszással neki is álltunk a fotózásnak. Persze az első 20 percet kb csak végigdumáltuk és sztorizgattunk. Ez a kezdetleges hangulat azonban az egész együtt töltött időre érvényes volt. ^^ Vivi ügyes kis modell, a szépségéről pedig szerintem nem kell beszélni. Mindenesetre ő is kellőképp megdolgozott a fotókért. Körülbelül 60x átöltözött és föl-le mászkált a dombra, ergo csikuszra, ahol még kellőképp meg is ugráltattam. :D Én nagyon jól éreztem magam ezen a fotózáson és biztosra veszem, hogy még látni fogjátok ezt a pofikát későbbi képeimen is. :)

Új flickr.

2010-06-27T04:47:00.000-07:00

2008. május 13-a óta vagyok flickr tag. Ez idő alatt mint számos más weblap, ez is megújult. Ha jól emlékszem kb 2 nagyobb változtatás volt az oldalon. Most azonban az új arculat nem egészen nyerte el a tetszésem.

Facebook-on is számos fotós ismerős fejtette ki a véleményét. Nem mondom, hogy nem jó ez a változás, de egy-két dolog azért zavar és vannak amiket kifejezetten hátrányosnak találok. Utóbbi alatt például azt értem, hogy a fényképeket simán le lehet menteni. Ami viszont még inkább zavar az az, hogy ráadásul nagy méretben. Már nem lesznek olyan mértékben védettek a fotóink mint eddig, aminek következtében még több lesz a képlopás. Az természetes, hogy az ember letölt pár fotót a gépére, de az ha már azzal visszaélnek, engedély nélkül felhasználják vagy éppen saját nevük alatt tüntetik fel, mintha az az ő tulajdonuk lenne az már igenis "durva fokozat". Másik dolog ami még nem tetszik az az alap 650 pixel az eddig 500 helyett. Nem mondom , hogy rossz más fotóit alaposabban, nagyobb méretben is látni, de egyes fotót így szinte első látásra nem is tudok egészben megtekinteni. A nagyító gombra kell kattintanom, hogy a még megszokott 500-as felbontásban lássam. Végül pedig a "faltól falig," szeretem ha az oldalaknak van egy kis keretük esetleg ott valamiféle linkek, felsorolások, jegyzetek vagy akármi. Most viszont ez nincs, amit kicsit sajnálok.
Persze ettől függetlenül van ami tetszik. Például a settek elhelyezése, illetve, hogy többet írnak, róluk, illetve a fotó jobb oldalán ahogy az információkat, csoportokat, címkéket elhelyezték. Nagyon jó, hogy egy adott settnél már nem csak 2 fotót látok, hanem többet és így a kis képek alapján is gyorsabban tudok keresgélni. Valamint ami még klassz, az a kommentekel egy helyen megjelenő favok. :)

Persze ez csak egy vélemény a sok közül....

Nap képe.

2010-06-24T04:08:00.000-07:00

Ma reggel a 8 órás korán kelés ellenére nagyon jól indult a napom. :) Míg készülődtem, hogy bemenjek óvárra orvoshoz és elintézzem az új melómat, bekapcsoltam a gépet, hogy a zenére kicsit felfrissüljek. Persze ha gépközelbe kerülök akármennyire is sietek, azért megnézem az e-maileimet, facebook-om és valamelyik fotómegosztó weblapot. Azt hiszem nagyon jól döntöttem. Amint rákattintottam Magyar Fotós Bázisra észrevettem, hogy az új fotóm lett a nap képe. Baromira örültem, hiszen az adminisztrátorok már nagyon rég óta nem választották ki az én képem.
Miután pedig a város egyik feléből a másikba bicikliztem vagy 3x, hazaérésemkor ismét "örömhír" várt: flickr-en is explore lett a kép.

Persze nem ez az első (és remélem nem is utolsó) fotóm ami t kiválasztottak illetve ami bekerült a napi 500 kép közé flickr-en. Az elismerés azonban mindig mértéktelen boldogsággal tölt el. :)
Flickr-en 68 fotóm szerepelt felfedezettként, MFB-on pedig a 6 fotóm ami kiemelésre került.

Íme pár fotóm ezek közül:

Egy délután.

2010-06-23T14:29:00.000-07:00

Ma délután úgy döntöttem, nem érdekel az a kis szél, a kissé hűvös idő, így hát kijelentettem: "én márpedig ma fotózni fogok". A szél miatt a makró persze egyből ugrott, modell híján pedig maradtam magamnak. Igazság szerint nem sok tűéles fotó született. Mindenesetre azért ötülök, hogy legalább saját részemre lett pár vigyorgós kép rólam. Ami viszont igazán boldoggá tett az maga az élmény.

Amit pedig egyre inkább várok, az a modell fotózás. Ugyanis, ha minden igaz, Noémi mellett feltűnik majd másik két lány arca. Aminek igazán örülök az persze az, hogy most nem én kértem meg Őket, hogy legyenek a modelljeim, hanem Ők kerestek fel engem. Ami hihetetlen boldogsággal tölt el.
Általában ha modell fotózásról van szó akkor én keresem meg az illetőt és kérem meg, hogy had készítsek róla pár képet. Többnyire azonban velük kapcsolatban is állok. Mostanában azonban egyre nagyobb az elhatározás bennem, hogy felkérek majd olyan lányokat is, akiket személyesen nem, csak látásból ismerek. Remélem visszautasításra nem lesz példa, ha pedig mégis akkor ez van. :D

Amit azért még megosztanék: Max, a kis foxim úgy döntött nehogy már csak én legyek rajta a képeken, így hát beficcent pár fotó kedvéért. :D

Csendélet.

2010-06-21T06:57:00.000-07:00

A szó hallatán az embereknek általában valamilyen gyümölcsös tálat ábrázoló olajfestmény jut az eszébe. Számomra azonban ez a szó már egy teljesen más szerepet tölt be. Mára egy egyedi fotós téma jut az eszembe. Imádom ezeket a fotókat, a pasztell színeit, azt a hangulatot ami árad belőlük. Eszméletlenül beszédesek. Annak ellenére, hogy a képen nem sok dolog fedezhető fel (általában csak apróbb tárgyak és vázában lévő pár szál virág), valahogy mégis ámulatba ejt. Várom azt a napot amikor végre nekem is sikerül ilyen fotót készítenem (az eddigi próbálkozásaimmal ellentétben).

Nem is írok többet, beszéljenek helyettem a kedven csendélet fotóim:

Fotós ismerőseim közül is van egy, aki szerintem kiemelkedő a témában és talán az ő fotóit imádom a legjobban. Remélem lesz alkalmam majd személyesen is megismerni Őt, beszélgetni Vele és fotózgatni. Akiről beszélek pedig nem más mint Zita.

Pár lenyűgöző fotó Tőle:

Új design.

2010-06-18T03:32:00.001-07:00

Mivel most lett egy kis szabadidőm, persze elvileg csak ennek a hét vasárnapjáig (utána júli végéig dolgozom). Ismét van időm filmet nézni, könyvet olvasni, fotózni, sokat enni és minden egyéb másra amire a felkészülés idő alatt nem volt. A gépemen már egy jó ideje sok fotó van Noémiről, tájképekről illetve jó pár makró is ami csak arra vár, hogy kezdjek velük valamit.
Nemrég észrevettem, hogy a blog is frissült és persze most már nekiláttam ennek is, hogy újítsak. Szerintem nagyon jó kis dolgok vannak. Még nem is biztos, hogy ez marad a végleges, mert nagyon megtetszettek. Már ideje volt, hogy frissüljön ilyenekkel a blog illetve a sajátomra is ráfért egy alapos új arculat. Remélem Nektek is tetszik. :)

.

2010-05-19T09:38:00.000-07:00

let yourself feel. from Esteban Diácono on Vimeo.

Utómunka vs fotómanipuláció.

2010-05-17T08:28:00.000-07:00

Számos vélemény van arról, hogy mit hívunk utómunkának vagy fotómanipulációnak és, hogy hol helyezkedik el ezek közt az a bizonyos kényes határ. Azt hiszem ahány hobbi vagy éppen hivatásos fotós, annyi vélemény van erről. Szerintem sokan nincsenek tisztában a kettő közti különbséggel.
Elsősorban vannak akik ezen a téren nagyon konzervatívak (vagy legalábbis én így gondolom). Akik teljes mértékben nemet mondanak minden képszerkesztő programnak. Úgy vélik, hogy az az "igazi" fénykép, amit lefotózunk és úgy hagyjuk. Szerencsére úgy vettem észre, hogy ez a tábor a kisebb. Ahogy halad a világ, ahogy fejlődik a technológia változnak a művészetek is. (Gondoljuk csak az absztrakt vagy a szürrealista alkotásokra. Egyesek ránéznek és azt mondják "ilyet én is tudok", míg egy alkotó szemszögégből az egy teljesen átgondolt szerkesztésű, eszményi értékkel rendelkező műalkotás.) Akik pedig még mindig így vélekednek, azoknak a figyelmét felhívnám a retusálásra. Miszerint a mai portrékon nem azt az arcot látjuk mint amilyen személyesen az illető, hanem egy teljesen kisimított makulátlan arcbőrt (persze ez is nagy mértékben függ az adott fotós retusálási módszereitől). Szeretném elmondani, hogy a retusálás nem a mai digitalizált világ "találmánya". Amikor még közelben sem volt ilyen technológi, mint ami most nap mint nap rendelkezésünkre áll, a retusálás már akkor is létezett. Akkoriban nem gombnyomással tették ezt, hanem különböző vegyszerek beavatkozásával. Úgyhogy azt hiszem már itt megdőlt az a hit hogy az az "igazi" fotó ami teljesen nyers.
Másodszorra vegyük az általános tévedést. Az utómunka és a fotómanipuláció közti különbséget. Utómunka alatt a kisebb mértékű változásokat lehet érteni. Maradjuk akkor a portrés példánál. Mint már mondtam fotós válogatja, hogy ki milyen mértékben és miként retusál. Én személy szerint nem rajongok a teljesen kisimított, porcelán arcbőrért, azt inkább meghagynám a szépségiparnak. Szerintem egy szép porténál apróbb szarka lábak, bőrhibák (hegek, miteszerek, pattanások) retusálása esztétikus. Persze a ráncoknál itt sem azt értem, hogy egy 50 éves nőből 20 éves lányt faragok. Persze nem csak a retusálás tartozik az utómunka közé, a színek változtatása, bizonyos effekteket is ide lehet sorolni.

Végül pedig a fotómanipuláció. Én úgy gondolom, fotómanipulációról akkor lehet beszélni, ha az eredeti, nyers fotó lényegesen eltér a kész képtől. Hamar rájöhetünk a különbségre. Többnyire ezek a fotók nagyon jó felismerhetők. Többségben szürreális, esetenként kissé ijesztő, horrorisztikus, a valóságban szinte megvalósíthatatlan fotók köre.

Utómunka:
(retus, blur és bokeh effekt)

(minimális retus, színek javítása)

Photómanipuláció:

(1: eredeti fotó
2: retusálás
3: kéz csésze alá helyezése
4: textúrák használata)

Fényképelőhívás gyárilag.

2010-05-07T13:43:00.000-07:00

Régebben rajzórára készítenem kellett egy prezentációt a Fényképészet története címmel. Akkor youtube-on találtam egy nagyon jópofa, vicces videót a fényképelőhívásról. Sajnos azt a videót azóta se találom. :( Most viszont rábukkantam egy másikra, a Discovery-n Hogyan készült? című műsor egyik részért, ahol az előhívás a téma.

Linkek.

2010-05-04T09:16:00.000-07:00

Már elég rég irogattam, így itt az ideje posztolni kicsit. Többnyire a hiány oka az érettségi, amiről a jelenlegi matek után nincs is kedvem beszélni. (Azért megemlíteném, hogy már hallottam olyat, hogy az évtized legnehezebb feladatsora volt, hát igazából én egyet értek ezzel.... na de most tényleg nem erről van szó.)

Ma elég sok fotós oldalt nézegettem, ötleteket gyűjtöttem és több fotópályázati felhívást olvasgattam. Találtam is egy nagyon szimpi kis pályázatot, amiről kiderült, hogy 2 napja lezárták. :( Így ezt bebuktam, de azért fotós ismerőseim képire szavazgattam, ha már nekem nem is legalább nekik legyen siker élményük. :) Ha valaki esetleg tud olyan pályázatot, aminél nincs nagyon behatárolt téma és portrét is lehet küldeni az légyszi szóljon. :) Valamint ha már a pályázatokat említem, holnap lezárják az Ember az erdőben, az erdőért című felhívás, ahova életemben először én is küldtem fotót, szóval drukkoljatok. ^^
Végül inkább maradtam a fotók keresgetésénél, nézegetésénél. Van egy számomra rendkívül kedves kis oldal, ahol már elég rég nem jártam és nagy méretben, csodaszép portrék vannak feltöltve. Én egyszerűen imádom és ámulatba ejt. Ide k atti nts !

Az oldalon a számomra a két legkedvesebb fotós:
Sava (további képei itt) és Phoenix_ másik felhasználó néven Jacek R. (további képei itt)

Továbbá aki inkább a városi, az állatfotók, vagy a tájképek szerelmesei, azok is megtalálhatják számukra legkedvesebb, hasonlóan magas színvonalú fotókat az alábbi linkeken:
city photos
animal photos
landscapes 2.0

Annie Leibovitz #2.

2010-04-05T05:09:00.000-07:00

Annie Leibovitz a világ egyik legismertebb női kortárs fotóművésze. Elsősorban zenészekről és más hírességekről készült portréfotóiról híres. 1949. október 2-án Westportban született. Karrierje 1970-ben indult, amikor a Rolling Stone magazin fotósa lett, 1973-ban már a lap vezető fotográfusa. Ezután a Life, a Vogue, az Esquire és a Time Newsweek magazinoknak is dolgozott, jelenleg a Vanity Fair munkatársa, emellett divat- és reklámfotókat is készít.

Legjelentősebb fotói:

Johnn Lennon halálának reggelén készült, ez az "utolsó fotó". A fotózás után Lennonék a lemezstúdióba mentek, majd este haza, a Dakota-házba, amelynek bejárata előtt a halálos lövést kapta.

Woopy Goldberg egy fürdőkádnyi tejben fekve, felülről fotózva:

Demi Moore a Vanity Fair mozimagazin címlapján 1991-ben állapotosan, meztelenül:

és a meztelen testére festett ruhában:

Meryl Streep fehérre festett arccal (maszk):

Továbbá:

(Queen Elizabeth II)

(Mikhail Baryshnikov and Rob Besserer)

(Louis Vuitton)

(Lance Amstrong)

(Keira Knightley and Scarlett Johansson)

(Johnny Depp and Kate Moss)

(Susan Sontag)

Annie Leibovitz magánéletét a szakmai sikerek mellett a legnagyobb emberi fájdalmak szőtték át. Még egy elfogadóbb társadalomban sem könnyű nyíltan vállalni a leszbikusságot. 2004-ben elveszítette élete szerelmét, Susan Sontagot, majd alig hat héttel később újabb csapás sújtotta, mikor váratlanul édesapja is elhunyt. Viharos életéről saját húga, Barbara Leibovitz készített dokumentumfilmet Élet a fényképezőgép mögött címmel. Az életét bemutató film forgatásával vártak, míg ezen események körül elcsitult az érzelmi vihar, így Annie a kamera előtt már nem csupán művészetének titkairól, de életének legnagyobb fájdalmáról is képes volt nyíltan beszélni.

Annie Leibovitz.

2010-04-04T14:05:00.000-07:00

Romeo and Juliet:

The little meridian:

King Arthur:

Pocahontas:

Pinocchio:

Peter Pan:

Prince Philip:

Cinderella:

Snow withe:

Alice in Wonderland:

Sleeping Beauty:

Aladdin:

Marie Antoinette:

The Wizard of Oz:

Beauty and the Beast:

Alice in Wonderland:

Ember az erdőben, az erdőért.

2010-04-04T02:15:00.001-07:00

Nemrég találtam egy fotópályázatot (Ember az erdőben, az erdőért). Kivételesen ez a pályázat elnyerte a tetszésemet, mert egyrészt nincsenek nagyon kötött feltételek, másfelől pedig teret engednek az alkotónak a kreativitást valamint a fotómanipulációt illetően. Így el is kezdtem gondolkodni, hogy milyen fotók jöhetnek szóba és felírogattam az "ötletes lapom"-ra az elképzelések. A kivitelezéshez azonban szükségem volt egy modellre, aki Noémi lett. Azt még most se értem, hogy tud még mindig igent mondani a kérésemre, mert olykor elég hajmeresztő és fura dolgokat kérek Tőle (mint például a nyári lépcsős fotó). Jelen esetbe pedig imáim ellenére se lett 20 °C így a kis ruhába, amit felvett eléggé vacogott. A menetrend most is ugyanúgy zajlott mint a legutóbbi nyári fotózáskor. Én felbuszoztam hozzá, nála összeszedtünk pár ruhát és kelléket utána pedig a mamámékhoz mentünk kocsival. ^^ Náluk szintén még készülődtünk egy kicsit összeszedtünk még pokrócot meg vittünk magunkkal váltóruhát és elindultunk az utca végén lévő Rudolf ligetbe. Viszonylag elég hamar meg is találtuk a megfelelő helyet mert volt egy szép kidőlt fa, amit már kicsit elkezdett körülfonni mindenféle gizgaz és borostyán.

("fáramászás")

Persze ha már Noémiről volt szó csináltam még pár egyéb fotót, ami közül szerintem leginkább a kazis fotókat díjazta. :D

(az élettelen fotók legszebbje)

Remélem azért még a későbbiekben is számíthatok Rá. Illetve reménykedek egy kisebb sikerben a fotópályázatot illetően. Persze egyáltalán nem fogok csüggedni ha helyezést nem érek el, mert már annak örülök, hogy voltam olyan bátor és elhatároztam magam hogy benevezek. :D

Aki gondolja itt tud szavazni a pályázatra készült fotóra. :)

Kezdet.

2010-03-24T11:04:00.000-07:00

Sokszor kérdezik tőlem miért, mikor kezdtem el fotózni? Többnyire a flickr-en való regisztrálásomat tartom számon, hiszen akkor kezdtem el rendszeresen és egyre tudatosabban fotózni. Ez most már lassan 2 éve lesz. Azóta is igyekszem magam kipróbálni minden területen, jelenleg belekóstolgatok a tájképfotózásba amiről eddig sose hittem, hogy képes vagyok rá :)

Azt pedig, hogy miért kezdtem el magam se tudom. Igazából a szép fotók mindig is vonzották a szemem, de akkor csak egy kis álmodozás volt, hogy "bárcsak én is tudnék ilyet".

Pár évvel ezelőtt a sprektumon elkezdtem nézni egy fotós műsort (ha jól emlékszem fotósuli címmel futott a csatornán). A műsor lényege az volt, hogy 3 hobbifotóst egy a szakmába dolgozó profi fotós oktatott, az épületek, a sport, a nyaralás, a makrók és számos fotós téma titkairól. A 3 amatőr különböző kategóriájú gépet kapott. A fotós megmutatta nekik mire érdemes figyelniük, milyen kompozíciókat érdemes figyelembe venni és még számos hasznos kis dolgot mutatott nekik. Végül egyedül küldte őket fotózni. A műsor vége felé volt egy kis utómunkás betekintés majd végül mind 3 amatőr kinyomtatta a legjobbnak vélt fotóját és azok közül választott az mentoruk. (Persze a választott fotó sosem azon múlt, hogy ki kapta a legjobb kategóriás gépet :)) A makrós műsor után gondoltam én is kipróbálom magam így aztán fogtam magam kimentem a kertbe és anyu cseppes rózsáit fotóztam. ^^
Másfelől pedig azt hiszem Kriszti barátnőmnek is köszönhetem. :) Emlékszem még barátságunk hajnalán mindig csináltunk képeket (azzal a céllal, hogy hát legyen fent 1-2 kép iwiw-en :D). Később többször is megkért, hogy fotózzam le őt (például mikor nekik diáknapra kellett fotó). Úgy vélem a fotózás megszeretésében neki is van egy kisebb-nagyobb szerepe. ^^
Persze abba, hogy folytassam is amit elkezdtem nagy szerepet kaptak a kedves flickr tagok,. Ezúton is köszönöm minden kedves "fav-olónak" és "komment-előnek" a biztatást és persze az építő kritikákat. ^^

Az élet út-ja.

2010-03-23T11:42:00.000-07:00

"Az úton lépkedve, tekintve balra, s jobbra félelem járja át testem.
Egyszer le kell lépnem az útról. Merre menjek? Balra? Jobbra?
Nem mehetek az út végéig, mert nincs hozzá elég erőm.
Fölöttem a felhők unikornis formában lépkedve vonulnak, s
hozzák a vihart, s máshová viszik tőlünk a meleget, napsütést.
Jobbra kopár, száraz föld fogadja a napot, amikor az kél fel,
s az állatnyomokba olykor cseppen eső is. A fák már hallgatni
mennek, levelük lehull, s fogynak csak, fogynak. Jön az erdész.
Balra a tündöklő kisvirágok szirmai pompáznak a zöld fű között,
a köd simogatja őket hajnalban. A fák beszélnek, virágport szórnak.
A ló csak járkál, olykor lilafény szűrődik mögüle. Érdekes, jobbra is
szűrődik. De a föld rögtön magába húzza, s lenyeli, mohón, ezt teszi."

Paradox Alterego

(aki további versekre, novellákra is kíváncsi Paradox Alterego-tól az írjon privátba :) )

Egyszemélyes biciklitúr + fotózás.

2010-03-23T09:17:00.000-07:00

Vasárnap elhatároztam magam, hogy idén nem fogom kihagyni a tavasz első pillanatait. Így aztán fejembe vettem, hogy a vasárnapi ebéd és kisebb házimunka után felpattanok az amúgy már porhalom lepte biciklimre és kitekerek az erdőhöz. Tudni kell, hogy itt felén ha az ember benéz az erdőbe csupa fehér pontocskákat lát, na hát az a temérdek hóvirág (tonna számra nő, de sajna elverik a seggem ha csak egy szálat is hazavinnék belőle :( ) . A kutatás így végül nem okozott nehézséget. Ahogy tekertem az erdő melletti kis ösvényen meg-meg álltam helyeken, ahol érdekesebb leágazások voltak vagy esetleg kisebb stégek a Dunán. Végül elkapott a "fotóláz" és a biciklizési feeling, így kicsit tovább terep rallyztam a buckás úton ki a nagy semmi közepére, ahol már csak búza és repce, olykor esetleg kukorica vagy napraforgó földek vannak. Kattintgattam pár tájképet is, amit most egyre inkább kezdek megkedvelni. ^^ Magam is meglepődtem ezen mert mindig úgy hittem, hogy ez nem nekem való és nem értek hozzá (de hát próba cseresznye :D).

Azt hiszem ha már nem csak a kopár föld lesz még visszanézek pár lövés erejéig. ^^

Tájkép:

(folytatása következik...)

Erdő:

Makrók:

Variációk.

2010-03-21T11:20:00.000-07:00

Kihívás.

2010-02-10T00:08:00.000-08:00

Nemrégiben egyik barátom egy kis "feladatot" adott nekem. Megkért, hogy egy adott témakörről készítsek képe(ke)t. A tárgy nem más mint az élet, annak elmúlása, lényege illetve körforgása. A címek láttán elsőre kicsit megijedtem, de amint kicsit gondolkozni kezdtem a témán sorra jöttek az ötletek. Nagyon örültem ennek a kérésnek, hiszen tudom, hogy a saját kíváncsisága miatt is kért meg, hogy én mégis hogyan látom ezeket dolgokat. Másfelől pedig azért is örültem neki mert amilyen képi elemek elsőre eszembe jutottak az elég komoly manipulációt igényelnek, amitől mostanában kicsit eltávolodtam. Így aztán nem kis kihívás ez számomra. Végre ismét a saját határaimat feszegethetem és bizonyíthatok magamnak, hogy képes vagyok még annál is többre amit eddig alkottam (vagy legalábbis remélem).

Variációk egy havas útra.

2010-01-31T02:38:00.001-08:00

(katt a képre a nagyobb méretért)

Annak ellenére, hogy nem vagyok egy nagy tájkép fotós, mégis nagyon szeretem a hangulatos kis erdő fotókat, a hosszú expozíciós tájakat valamint az IR fotókat. 3 különböző actiont alkalmaztam (kivételesen egyikbe se nyúltam bele) és ezzel 3 teljesen különböző hangulatú képet hoztam létre. Valójában egy teljesen egyszerű hó fedte táj és mégis milyen beszédes (legalábbis szerintem).

Színes vagy fekete-fehér.

2010-01-30T05:36:00.000-08:00

Én sose tudok dönteni és mániákus fekete-fehér imádó vagyok. :D

Tablókép dilemma.

2010-01-22T11:04:00.001-08:00

(katt a képre a nagyobb méretért)
[flickr]

Hát íme a 25-ből az a 4 kép, ami a legesélyesebb (tablófotó). Én már mondtam mindent, először teljesen elhatároztam magam, hogy márpedig a 2-es lesz utána márt azt mondtam, hogy a 7-es és így tovább. Már teljesen képtelen vagyok döntést hozni. Légyszi segítsetek. :)

Vasárnapi fotózás.

2010-01-18T00:15:00.000-08:00

Nemrégiben számomra egyik kedves barátnőm, Kriszti megkért, hogy készítsek róla pár képet. Persze több okból is igent mondani. Egyrészt a barátnőm, így ha tudok nagyon szívesen segítek neki. Másrészt szerintem egy nagyon csinos lány, akinek van valami különlegesség az arcába, ami miatt szívesen fotózom (még ha ő ebben olykor kételkedik is). Harmadrészt pedig a kihívás miatt. Sajnos a múltban volt egy kisebb vitánk a fotózás miatt, amit azóta is nagyon sajnálok, így fel volt dobva a labda.
Általában ha valakit megkérek, hogy had készítsek róla pár képet akkor vannak ötleteim, témáim amit szeretnék megvalósítani. Amikor viszont valaki más kér meg az a gondom, hogy legtöbbször nincs konkrét ötletük és az egészet rám bízzák, ez most sem volt másképp. Persze azt tudtam, hogy valami kedves kis portrét akar, lehetőleg színeset, egyszerűt és letisztultat. Időpontot nem volt nehéz találni, a találkozás pedig nagyon könnyen kivitelezhető, hiszen csak egy utca választ el minket. Így vasárnapi ebéd után át is mentem hozzá, majd egyből a Duna part felé vettük az irányt. A félelmem azonban sajnos beigazolódni látszott, ugyanis az első fotósorozat képei sajnos elég élettelenek lettek. Télen pont ezért nem szeretek fotózni, mert kevés a fény, valamint vakuzni nagyon nem szeretek. Ugyanakkor ha nem teszem ezt sokkal nehezebb elérni egy szép, éles fotót, mert szinte a kezemnek meg sem szabad moccania és a fókuszt is jól el kell találni...ami pedig a kis kompakttal nem mindig egyszerű. Azonban később már megnyugodtam mert láttam, hogy születnek szebb képek és feltételeztem, hogy kedves modellemnek is tetszeni fog. Egy gyors kabátcsere után ismét visszamentünk a Duna partra, ekkor már plusz egy fővel (Zolival, Kriszti barátjával) akinek hála körülbelül 5 percig csak nevettem. Szóval a hangulat az jó volt az egész fotózás alatt.
Majd mindannyian hazamentünk és én nekiálltam az utómunkának. Számomra egyből kiderült melyik lesz az én kedvencem és mi az ami feltételezhetően Krisztinek is tetszik. Olyan 7 óra után feljött msn-re, hogy átküldjem neki képeket (bár ez kudarcba fulladt), de azért így is mutattam neki pár elkészült fotót. Kiderült, hogy nemcsak nekem, hanem nekik is tetszett a fotó, aminek én hihetetlen módon örültem.
Mivel (jelenleg) ő kért meg, hogy fotózzam így nem úgy álltunk hozzá, hogy ezeket a fotókat publikálni fogom, hanem csak neki készítem. Szerencsére azért egy fotó erejéig beleegyezett a publikálásba.
Hát íme:

(kattints a képre)

PS actions.

2010-01-13T08:35:00.000-08:00

Nemrég egyre több Photoshop actions-t kezdtem alkalmazni és egyre jobban megtetszett, így pár nappal ezelőtt az eredetileg CS3-ban lévő actions mellé letöltöttem még párat. Az actions egy sor feladatként is felfogható, különböző effektek és layerek (rétegek) összessége, amit egy gombnyomással a PS elvégez helyettünk. :)
Szerintem nagyon hasznos kis alkalmazás, mert egyrészt sok időt megspórolhatunk vele, illetve 1-1 fotónál nagyon szép eredmény érhető el. Jó benne, hogy akár mi magunk is készíthetünk action-öket (ez elsősorban akkor hasznos, ha több képen ugyanazokat az effekteket, layereket akarjuk használni) Bővebben itt olvashattok róla.
Persze ennek is megvan a hátulütője. Attól, hogy letöltjük és alkalmazzuk még nem kapunk profi munkát, érdemes rádolgozni kicsit. Illetve amit én nem szeretek, hogy sok esetben a rétegeket összeolvasztja és így utólag nehezebb a fotóba belenyúlni.
Én általában mindig belenyúlkálok és hol kitörlök 1-2 réteget, hol magam rakok hozzá effektet, értékeken állítok vagy akár különböző action-öket helyezek egymásra.
Összességében azonban nagyon jó én csak ajánlani tudom mindenkinek. Aki unatkozik az jó elfoglaltságot talál benne. ^^

Az én kedvenceim:

Saját fotóimon alkalmazott action-ök:

[link]

[link]

[link]

<3

2009-11-17T07:02:00.000-08:00

reggeli harmat.

2009-10-30T04:46:00.000-07:00

hétfő reggel.

kedd reggel.

szerda reggel.

csütörtök reggel.

péntek reggel.

szombat reggel.

vasárnap reggel.

katt a képekre. :)

Új projekt.

2009-10-26T14:57:00.000-07:00

Nemrégiben elterveztem, hogy csinálok egy új projektet. Ez nálam valahol öröm és bánat egyszerre mert az ilyen dolgokat sokszor félbehagyom (7 fő bűnös sorozat). Ennek ellenére azért remélem, hogy végre megtörik az átok és sikeresen befejezek egy fotósorozatot. A legújabb tervem az, hogy a családtagjaimról készítek portrékat. Ez persze ha belegondolunk nem nagy cucc, de én szeretnék olyan fotókat készíteni Róluk ami valamilyen mértékben visszaadja a személyiségüket is. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom egyrészt, hogy mindenkit rávegyek legalább egy fotóra; másrészt, hogy az olyan legyen ami Neki(k) és nekem is ugyanúgy tetszik (na és persze másoknak).

A szombati ebéd közbe meséltem anyunak, apunak és nővéremnek, hogy mit szeretnék. Mire végeztünk az evéssel már kezembe is volt a gép és gyors csináltam pár próba fotót apuról. Nem is nagyon törődtem a fényekkel, tónusokkal hiszen csak azért kattintgattam, hogy ő is lássa mire gondolok...de valahogy mégis ez a fotó lett a legjobb.

Before / After:

[link]

Ha minden igaz pénteken már unokabátyámról, Bálintról is lesz pár kép. Reményeim szerint pedig a többi családtagomról is. :)

Before / After

2009-09-20T08:31:00.000-07:00

fall:

[link]

the rose:

[link]

Miningus.

2009-07-31T07:18:00.000-07:00

Amikor még nagyon pici, szőke, kék szemű és vigyorgós picurka voltam. :D

Kevés gyerekkori kép van rólam, de azokon többnyire mindig vagy nagyon sírok vagy vigyorgok, mint a vadalma. :D

Ezek viszont az abszolút kedvencek.

Noémi fotózás.

2009-07-30T05:04:00.000-07:00

Noémivel már nagyon rég óta terveztünk egy újabb fotózást, amire tegnap sort is kerítettünk. A legutóbbi közös fotózás óta (ami még ősszel volt) sok idő eltelt: lett egy új kompaktom és a portrézásba is egyre jobban belejöttem (legalábbis úgy érzem :D). Reméltem, hogy jó képek sikerül majd összehoznunk. Szerencsére ez így is lett, többnyire sikerült eltalálni a jó fókuszt, Noémire pedig nem is lehetne panaszkodni, a képek 99%-án szinte mindig jól mutat, bármit is csináljon. Jó hangulatba telt el a fotózás és szerintem ez nagyon fontos. Örülök, hogy jól elhülyéskedtünk közben :). Jó pár sorozatot készítettünk. Volt, hogy eleinte azt se tudtuk mit meg hogyan csináljunk. Hogyan kenjük el a rúzst vagy milyen kitekeredett pózt vegyen fel Noémi a lépcsőn fekve. Na meg persze pár munkásembernek is örömet okoztunk kint az utcán, mikor a 13,5 cm-es csudiszép cipellőbe sétálgatott oda meg vissza. :D Persze még nem szabadul meg tőlem mert nagyon szeretem őt fotózni, úgyhogy tervezünk még közös fotózást, remélem minél hamarabb sor kerül rá.

Before/After:

[link]

[link]

[link]

Hihi:

Love it.

2009-07-27T03:54:00.000-07:00

Tippek önportréhoz.

2009-07-21T04:37:00.000-07:00

Az egyik legnehezebb dolog a fotózásban saját magunkról jó képet készíteni. Addig amíg a mi kezünkben van a gép sokkal könnyebb a dolgunk. Magunk előtt látjuk a modellt, kusza tincseket esetleges rossz ruha gyűrődéseket vagy bármi más zavaró tényezőt hamarabb észreveszünk. Valamint viszonylag gyorsan ráérezünk arra, hogy milyen beállítással és kompozícióval érhetjük el a legjobb portrét. Azonban ha saját magunkat fotózzuk lényegesen nehezebb a dolgunk. Nem látjuk saját magunkat, megadott idő alatt kell felkészülni a fotóra, majd ha már elhelyezkedtünk a legjobbnak vélt pózba még véletlenül se mozduljunk be. Kellőképp megfelelő arckifejezést vágjunk és még a gépet is állítsuk be úgy, hogy jól fokuszáljon. Na ez az amiért olyan nehéz is az önportrézás. Azonban ha bizonyos tényezőket figyelembe veszünk, megkönnyíthetjük a dolgunkat és nagyobb kedvvel állunk hozzá.

Sok idő, kitartás és türelem szükséges elsősorban. :D
Szükség lesz egy jó állványra. Ha nincs az se gond, csak egy kis leleményesség kell hozzá. Nekem is csak kompaktokhoz való állványom van, aminek a lábai max 10 cm-sek. Általában a gépre felszerelem ezt a kicsi állványt amit könyvekre ,dobozokra, székre, vagy asztalra helyezek. Néha egymásra pakolva (ha olyan magasságra van szükség). Ilyenkor viszont mindig figyeljünk arra, hogy az nagyon stabil legyen. Ne a legkisebb és egyben legvastagabb könyvet válaszuk ki, inkább csináljuk egy szép kis tornyot nagy, de vékony könyvekből, mert úgy még mindig biztosabb helye lesz a gépünknek.
Érdemes beszerezni egy tükröt amit a gépünk mögé helyezünk el. Ez nagyban megkönnyíti a dolgunkat. Ezáltal látjuk saját magunkat, valamint a kijelzőn azt is, hogy hol helyezkedünk el. Azonban itt is vigyázni kell arra, hogy a tükör ne váljon zavaró tényezővé. Figyeljünk arra, hogy ne adjon árnyékot valamint, hogy a fényeket se gátolja.
Szerintem érdemes mindig egy próba fotósorozatot készíteni. Mikor már előkészítettük a terepet érdemes csak úgy pár fotót készíteni, felmérni a fényviszonyokat, majd a gép elé állni és megtalálni a lehető legjobb fókuszt. Mikor már ez is megvan mi is elkészülünk (smink, haj, ruha) és akkor már biztosra vehetjük, hogy akár az első fotónk is jó lesz. Ezzel azt is elkerülhetjük, hogy belefáradunk abba, hogy semelyik fotónk nem sikerül jól és elmegy az egésztől a kedvünk.
Mivel az önkioldó kompakt gépeknél általában 10 másodpercet ad arra, hogy felkészüljünk a fotóra, így fontos a jó időzítés és pózolás. Általában érdemes már a próba fotó sorozatnál kipróbálni több pózt és beállítást, így később már könnyebb dolgunk lesz. Ha a géptől karnyújtásnál messzebb helyezkedünk el, érdemes úgy lenyomni a gombot, hogy már távolabb vagyunk tőle. Ha viszont még karnyújtásnyira van a gépünk nem érdemes minden egyes lövés után felkelni, inkább ugyanabban a testhelyzetben maradva a tükörre hagyatkozva próbáljuk meg újra beállítani az önkioldót, majd úgy exponálni. Így rengeteg időt spórolunk, ami önportréknál nem egy elhanyagolható szempont.
Mindig ügyeljünk a környezetünkre. A háttérben lévő tárgyakra az esetleges szövetekre (pl. ágytakaró, lepedő), hogy azok a megfelelő helyen legyenek. Érdemes ilyenkor minden egyes vagy második lövésnél kicsit megigazítani.

Ha ezek a tippek közül csak párat is kipróbáltok vagy megfogadjátok szerintem nagyobb kedvvel fogtok majd neki az önportrézáshoz. Sok sikert. :)

A szem a lélek tükre.

2009-07-18T11:48:00.000-07:00

Kicsit ismét hanyagolva lett a blog, de most úgy döntöttem, hogy itt a nyári szünet (időm mint a tenger), tehát elkezdtem frissíteni egyes oldalak, ezáltal pedig a blogomat is. Most pedig végre elhatároztam magam, hogy elkészítem első "így készült" avagy "before/after" bejegyzésemet.

Sokszor hallja az ember: a szem a lélek tükre, én is ezt vallom és a portré fotóknál szerintem az egyik legfontosabb szempont a szem kiemelése. Több fotómnál is dicsérni szokták a szemeket. Ez persze részben a modell adottságától függ, de bizonyos mértékben mindig próbálom utólag még jobban kiemelni. Egyik osztálytársamnak, Ádámnak is szép zöld szemei vannak és megkért, hogy fotózzam le neki. Most ezen a fotón szeretném megmutatni én miképp szoktam nagyobb hangsúlyt adni a szemeknek.

A: vágás
B: retusálás
C: szem kiemelése
D: világosítás

A:
Tetszés szerint megvágjuk a képet a Crop Tool-lal (C).

B:
A vágás után következett egy kisebb retusálás. A kép sarkainál, a szemöldök eltüntetése volt a cél. Ezt a healting brush tool-lal (J) végeztem el.
[Először a retusálni kívánt felület közelébe helyezzük el az ecsetet, majd onnan az Alt billentyű lenyomásával mintát veszünk. Ezután pedig az eltüntetni kívánt felületre kattintunk.]

C:
A retusálát követően létrehoztam 4 új réteget.
[SHIFT+CTL+N billentyűkombináció lenyomásával vagy a Layer menüpont -> New -> Layer...-re kattinva].
1:
A szem fehér részének a világosítása és az esetleges erősebb erek eltüntetése a cél. Az esetleges erősebb, zavaró ereket szintén a healting brush tool-lal (J) tüntessük el. A fehérítést többféle képen is el lehet végezni, én általában a "színezős" módszert alkalmazom. A gyakorlottabbak akár szabad kézzel is elvégezhetik a beszínezést, a kezdőknek azonban ajánlom a kijelölést.
[A kijeölést elvégezhetjük a Quick Selection Tool-lal (W). Használatakor a menüsor alatt megjelenik a hozzá tartozó esköztár, amely segítségével beállíthatjuk az eszköz átmérőjét illetve a + (plusz) jeles változatával hozzáadunk a kijelöléshez ha az nem pontos vagy a - (mínusz) jellel elveszünk abból. A pontosabb kijelöléshez azonban inkább használjuk a Pen Tool-t (P). Ekkor mi magunk rajzoljuk körbe a kijelölésünket, bár ez jóval több időt és odafigyelést igényel, de ugyanakkor sokkal szebb hatást érhetünk el vele. Mikor már az első és az utolsó pont összekötéséhez érünk figyelni kell arra, hogy nem a bal, hanem a jobb egér gombbal kattintunk az első pontunkra, majd a legördülő listánál a Make Selection-t választjuk ki, majd a pixelt pedig 0-ra írjuk át. Ezután megtörténik a kijelölésünk. ]
A Brush Tool-lal (B) beszínezzük a kijelölt területet fehérrel. Az ecset méretét és erősségét az egér jobb gombjával kattintva tudjuk előhívni. Én általában kicsit lágyabb szélű ecsetet szoktam alkalmazni, vagyis az erősség százalékát lejebb veszem. Majd ezután a Layers ablaknál a legördülő listát Soft Light-ra állítjuk és mellette az áttetszőségénél is lejebb húzzuk a százalékot egész picire (ez lehet akár 10% is).
[A layer ablakot úgy tudod beállítani, hogy a kiválasztod a Window menüpontot -> Layer és máris megjelenik az ablakpanel.]

2:
A második rétegnél kicsit erőteljesebb színt adunk a szemnek. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy a második réteg legyen kijelölve és ne az elsőre fessünk rá. Az Eyedroppe Tool-lal (I) színmintát veszünk a szemből, majd ezt a színt kicsit átállítjuk élénkebb zöldre. A kiválasztott színnel ugyanúgy befestjük a szemet, mint az elöző rétegnél, csak most a szembogarat jelöljük ki. A Layer ablaknál itt is szintén vegyük le a százalékot, valamint a Normal módot is állítsuk át. Itt tetszés szerint lehet választani, hogy az adott képnél melyik a legelőnyösebb. Nekem ez a kép esetén a Vivid Light volt.
3:
A következőnél szintén a szembogarat jelöljük ki és fehérrel fessük be. A Normal módot Overlay-re állítsuk és a százalékot szintén vegyük lejebb tetszés szerint.
4:
A következő rétegnél a szembogárnak adunk egy sötétebb keretet. Fekete ecsettel körbehúzzuk a szélét, illetve belül a pupillánál is kicsit ráfestünk. A Layer ablaknál érdemes Soft Light-ra állítani a legördülő listát és a százalékot itt is egészen picire levenni.

D:
Végül kicsit világosítunk a képen, ezáltal a színek is szebb árnyalatot kapnak. Ezt általában a Curves értékek változtatásával szoktam elérni.
[Layer menüpont -> Change Layer Content -> Curves]
Ennél a képnél csak a görbe felső részét húztam csak fel, de általában a mellékelt képen látható piros ponttal jelölt részénél fogom meg az egérrel és felfelé illetve az alsó részénél kicsit lefelé húzom. Vigyázni kell azonban, hogy az alsó résznél ne legyen túl nagy az érték mert akkor nem a kívánt hatást érjük el vele.

Íme az elkészült fotó:

Szerintem nem egy bonyolult művelet csak kis odafigyelés és gyakorlás kell hozzá. A rétegekre viszont mindig figyeljünk oda, hogy a megfelelőre rajzoljunk mert ezáltal a később észrevett hibákat maszkolás segítségével korrigálhatjuk.

Tim Walker.

2009-07-18T10:17:00.000-07:00

Nemrégiben rátaláltam egy angol fotósra, Tim Walkerre, akinek a képei egyszerűen magával ragadtak. Flickr-en rosiehardy egy fotója alatt ez állt: "inspired by Tim Walker", gondoltam rákeresek google-n, hogy mégis ki ez a fotós. Amint megláttam a képeit csak meredtem a monitorra, teljesen elvarázsolt. Általában nem vagyok oda ennyire egy-egy divatfotóért, de amit ő csinál az szerintem elképesztő. Valójában nem is tudom megmondani mi az ami annyira tetszik benne, és ez nálam aztán tényleg nagy ritkaság, hogy nem tudom szavakba önteni azt amit gondolok. Egyszerűen csak imádom.

16 dolog rólam.

2009-02-08T08:52:00.000-08:00

Kattints a képre és utána elolvashatod a 16 dolgot rólam! :)

Fotózos hétvége.

2009-02-02T09:27:00.000-08:00

Szombat:

Már olyan csütörtök, péntek körül havazott, gondoltam ezt mindenképp ki kell használni. Meg is kérdeztem Szandrát, hogy lenne-e kedve fotózni. Persze nem kellett sokáig nyúznom érte, mert hamar belement. Szombat reggel 7:50-kor megszólalt a telefonom. Nem igazán vitt rá a lélek, hogy felkeljek, de így is csak maximum 10 perccel szunyálhattam többet, mivel 9-re már Szandránál kellett lennem. Gyors felöltöztem összepakoltam pár ruhát, sminket meg kellékeket és pár perc múlva már 3 utcával előrébb, barátnőmnél szürcsöltem a tejeskávét..^^ Pár perc múlva már hátul a kertben voltunk, ami mögött a nagy pusztaság terül el. :D Nagy ügyeskedéssel sikerült kinyitnunk azt a "kerítésajtót", hamar ki is futottam és kerestem a lehető legjobb helyeket.Persze vicces jelenetek bőven akadtak, mint például a : "cseréljünk cipőt a prérin hadművelet" vagy a futkossunk az eldobott esernyő után", a "fotózzunk Szandrát hálóingben" című attrakcióról nem is beszélve. :D Dél körül hazamentem ebédelni, de 2kor már ismét kint voltunk és folytattuk a fotózást. Körülbelül 5-re visszamentünk Szandrához, hogy kiolvadjunk....

pár jó pillanat:

Vasárnap:

Délután felhívott egyik barátnőm, Kriszti....megkérdezte hogy nincs-e kedvem vele meg Szandrával kimenni az erdőbe, a Dunához fotózni. Persze egyből tetszett az ötlet és igent mondtam. Szerencsére elég jó helyen lakunk ilyen szempontból, hiszen mi hárman közel is lakunk egymáshoz, valamint az ilyen helyek mint a Duna, az erdő, illetve búza-, repce-, kukorica mezők az utca végén vannak. :D Hamar szétszéledtünk és elkezdtünk fényképezni. Egyszer csak hallom, hogy Kriszti mondja, hogy a gépe nem jól fokuszál... mint kiderült makrót szeretett volna készíteni, de eddig nem tudta hogyan kell, hogy van ilyen beállítás a gépén. Nem is kellet sokáig várni. A második, harmadik képnél már eltalálta a helyes fókuszt. Utána egyre jobban belejöttek mindketten....

Szép napok emléke.

2009-01-26T09:23:00.000-08:00

A mai délutánom nagyon jól sikerült. Kezdve azzal, hogy az utolsó, 8. órám elmaradt és még a buszomat is elértem, vagyis nem kellet 2 órát várnom a következőre, amivel 5-re értem volna haza. Amint beértem a faluba, egyből egyik barátnőmhöz, Szandrához mentem, hogy odaadjon valamit és, hogy megnézzem milyen a szalagavatós rucija (nagyon csini benne :) ). Utána persze még maradtam dumálni meg hülyülni, ami majdnem 5 óráig elhúzódott. Nagyon jól éreztem vele magam és jó volt végre egy jót beszélgetni.^^

Még anno, a téli szünetben, a két ünnep között is volt egy szintén kellemes kis nap. Amikor Szandra és másik nagyon jó barátnőnk, Kriszti is átjött hozzánk, hogy közösen fotózzunk. Akkor is nagyon jól éreztem magam, és örültem, hogy két ilyen szép modellem van. Valamint, Krisztivel volt a legelső modell fotózásom, még tavaly nyáron. Most is emlékszem ahogy mondta, hogy: "most mér úgy fogod a fényképezőgépet, ez így nagyon béna lesz.." és a sok más hasonló kijelentésére.^^

Nagyon örülök annak is, hogy nemrég meghívtak a szalagavatójukra. Ez nagyon jól esett és már alig várom. Jó, hogy vannak olyan barátnőim mint ők ketten, akikhez bátran fordulhatok, ha baj van és akik nekem is elmondják azt ami nekik örömet vagy éppen bánatot okoz.

Pár fotó a róluk készült képekből:
(1-2: Szandra 3-4: Kriszti)

Makró és polaroid.

2009-01-24T10:47:00.000-08:00

Az elmúlt napokba, ismét elkezdtem makrózni. Csütörtök délután mikor hazaértem, egyből hátra, a kertünkbe mentem körbenézni, hogy milyenek most a növények. Nem is kellet nagyon gondolkoznom, bementem a házba, gyorsan a gépért szaladtam és már újra kinn is voltam és rengeteg képet csináltam. Valamint ma is csináltam pár portrét és később ismét az udvaron találtam magam. Nagyon jó volt végre megint makrózni kicsit. :) Valójában ezzel kezdtem az egész fotózást. Még egyszer néztem egy olyan "hogyan fotózzunk?" műsort és utána azokat az ötleteket mindig ki is próbáltam a magam módján. Mivel nem igazán volt senki, akit fotózhattam volna, így hát maradt a természet. Majd innentől persze sok minden változott, elkezdtem photoshoppal többet foglalkozni meg portrékkal, de még a mai napig nagyon szeretek makrózni is. Sokan kicsit unalmasnak tartják, de szerintem nem feltétlenül az. Próbáltam utómunkával kicsit hangulatosabbá tenni a képeket, illetve a polaroidra is nagyon rákaptam. Végeredményben szerintem egész jó képeket sikerült összehoznom.
Remélem nektek is tetszik. :)

Boldog Karácsonyt!

2008-12-24T13:56:00.001-08:00

Szeretnék minden kedves látogatónak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánni! :)

The first.

2008-12-18T09:54:00.000-08:00

Sziasztok!
Eddig sosem foglalkoztatott a blog írás, de most mégis készítettem egyet. :) Az elmúlt napokban egyre több blogot kezdtem el olvasni úgyhogy gondoltam megpróbálom én is. Először fotóblogot szerettem volna csinálni, de később meggondoltam magam, hiszen nekem csak egy kis kompakt gépem van, szakmai tanácsokkal nem igazán tudnék segíteni másoknak. Így aztán úgy határoztam, hogy készítek egy olyan blogot, melyben megosztom az olvasókkal a velem történő eseményeket, valamint megpróbálok minél több fotót is feltölteni és cikket írni, hogy egyes fotóimat hogyan készítem. Remélem azért páran néha-néha benéztek és remélem, hogy le is tudom majd kötni a figyelmeteket, valamint megpróbálok minél többször frissíteni. :)